Bundás kenyér

Bundás kenyér forró, citromos teával... ez is olyan gyerekkori életérzés, nem? Hétköznap nem állok neki, de egy havas szombati reggelen belefér. Ráadásul csomó tojás van itthon (anyu tyúkocskái szerencsére tojnak rendesen), el kell használni valamire.

1. Néhány tojást villával felverek. Ma reggel 6 db-ot használtam, de ha épp kevés a tojás itthon, akkor teszek bele tejfölt, úgy verem fel, és akkor kevesebbre van szükség.



Felvert tojás

2. A tojásba kenyérszeletet mártogatok. Mindkét oldalát jól megforgatom benne.



Kenyér a tojásban

3. A kenyeret villával kiemelem a tojásból, kicsit lecsöpögtetem és forró olajjal teli serpenyőbe teszem.



Csöpög a kenyér



Sülnek a kenyerek

4. Ha az egyik oldal megsült, megfordítom, és megsütöm a másik oldalát is.



Sül a másik oldal

5. Ha a másik oldal is megsült, kiveszem az olajból, lecsöpögtetem és mind megeszem.

Bundáskenyér-hegy

Nehéz elképzelnem, de például Törökországban a bundás kenyeret porcukorral eszik. És Nigellának is láttam egy olyan műsorát, amiben eper öntetet csinált hozzá. Bizarr... Aki kipróbálta édesen, mesélje már el, hogy milyen élmény volt.

Sacher torta

Hét végén nem tudtunk elutazni a nagy hó miatt, úgyhogy otthon csücsültünk, rajzfilmeket néztünk és sokat ettünk. Megkérdeztem a fiúkat, mit süssek. Az egyik válasz az volt, hogy valami csokisat, a másik pedig a Sacher torta. Így szerencsére mindkettőnek a kedvére tudtam tenni. És természetesen magamnak is, mert bár csokit nem nagyon eszem, a Sacher tortát én is nagyon szeretem. Annyira passzol egymáshoz a csoki és a baracklekvár íze! Kevés ennél tökéletesebb párosítást tudok elképzelni.
Megnéztem az Interneten több receptet, míg végül ennél kötöttem ki. Az elkészítés módja nem sokban különbözik a többiektől, viszont meglepő módon ebbe csak 2 tojás kell (minden más receptben legalább 5-6-ot olvastam). Az eredeti leíráshoz képest én annyit változtattam, hogy a csokit nem lereszeltem, hanem a vajjal és kakaóval együtt megolvasztottam, úgy öntöttem a tojássárgás cukorhoz. Legközelebb viszont tenni fogok a masszába apró csokidarabokat, szerintem úgy még finomabb lesz. Ja, és másnap, mikor a tészta már jól beszívta a baracklekvárt, sokkal de sokkal finomabb, mint frissen.

A receptet és az elkészítés módját nem írom le, elolvasható az alábbi linken. Ehelyett felteszek pár képet nyálcsorgatónak.

Cukros tojássárgája

Olvasztott vaj, kakaó és csoki keveréke

A kettő elegye

Simára keverve

Keményre vert tojásfehérje

Óvatosan a csokis elegybe keverem

Itt már a liszt is benne van

Sütés előtt

Sütés után

Szép, ugye?

Gőzölgő tészta és baracklekvár

Jóóóó vastagon megkentem

A tetejét is

Ebből lesz a csokimáz

Csokimázzal körbekenve - már csak dermednie kell

Hát nem guszta?

Beléd harapok!

Frankfurti leves

Erről a levesről valahogy mindig a gyerekkor jut eszembe. Biztos, mert az oviban és a napköziben is gyakran kaptuk (végülis a virsli meg a kelkáposzta olcsó dolgok). Nem mellékesen ez azon kevés kelkáposztás ételek egyike, amit szeretek. És most tessék nem levonni azt a következtetést, hogy finnyás vagyok!
Hozzávalók

• kelkáposzta
• krumpli
• sárgarépa
• fokhagyma
• vöröshagyma
• virsli
• majoranna
• kömény (lehet őrölt vagy egész is)
• só

Hozzávalók

Elkészítés

1. A zöldségeket megmosom, megpucolom és feldarabolom. A káposztának kivágom a torzsáját, azt nem teszem bele a levesbe, de nem dobom ki, mert később még felhasználható más leveshez kiegészítő zöldségként.
2. Először csak a répát a krumplit és a hagymát (vörös és fok) teszem fel főni annyi sós vízben, ami éppen csak ellepi.



Krumpli, répa és hagyma

3. Ha már majdnem megfőtt (a villát bele tudom szúrni kartörés nélkül), felengedem még vízzel, sózom, és hozzáteszem a kelkáposztát is. Nem kell megijedni, a nyers kelkáposzta térfogatra meglehetősen sok, de főzés közben összeszottyan, és simán bele fog férni a lábosba. Mindenesetre egy fakanállal jól megnyomkodom, hogy menjen összefele.



Kelkáposzta a lábosban

4. Majorannával és köménnyel ízesítem (esküszöm, a mamámnak volt egy olyan nevű szomszédja, hogy Major Anna).



Egy kis nyomkodás után, majorannával

5. Fedő alatt puhára párolom a káposztát. Nem kell hozzá sok, ha elég zsenge, akkor 5 perc, ha nem, akkor 10-15. Közben az elfőtt vizet pótolom.



Lehet, jobb lett volna egy nagyobb lábost keresni...

6. Ha a zöldségek megpuhultak, a Tárkonyos csirkeleves bejegyzés 9-13. pontjában leírt módon behabarom a levest, annyi különbséggel, hogy a liszt mellé egy kis pirospaprikát is szórok a tejfölbe, de csak a színe miatt (ez el is maradhat). Egyébként ettem már olyan frankfurti levest, amiben nem volt tejföl, úgy sem rossz.



Habarás



Habarás a levesben

7. Utolsó akkordként karikára vágott virslit teszek bele. 



Most már tuti, hogy nagyobb edény kellett volna...

8. Hagyom egyet rottyanni és már kész is. Van, aki még csipetkét is tesz bele, nekem nem hiányzik.

A leves tálalva

Gyors paradicsomleves

Be kell vallanom, utálom a paradicsomlevest. Jó kezdet egy bejegyzéshez, ami a paradicsomlevesről fog szólni, ugye? Egyébként nem csak a paradicsomlevest nem szeretem, hanem a paradicsomos káposztát sem, és régebben a töltött paprikát sem ettem meg, most már ez utóbbi valamiért változott, és a gombócot nagy duzzogva elfogyasztom. Nem vájkáltam még annyit a lelkem legmélyebb bugyraiban, hogy rájöjjek, miért van ez az ellenszenv a paradicsomlés ételekkel szemben, talán mert ezekben mindben van cukor, a paradicsom meg zöldségféle, és az nekem valahogy nem passzol össze a cukorral. Milyen lenne már a cukros paprika például. Bár nem is akkora hülyeség, Kaldeneker György évek óta hirdeti a zöldségből készült lekvárok létjogosultságát, és nemrég nyitott egy lekvárosházat pont ezen apropóból. Zöldséglekvárok közül egyelőre a hagymalekvárt kóstoltam csak, úgyhogy a többiről nem nyilatkozom, de az sem nyerte el a tetszésemet. Közben eszembe jutott, hogy a káposztást tésztát sem bírom megenni cukorral, valószínűleg ez is a zöldség-cukor párosítás miatt van. Na ennyit a gasztro-lelki világomról, és most lássuk, hogy csinálom úgy a paradicsomlevest, hogy meg sem kóstolom.

1. Kevés olajból és lisztből fehér rántást csinálok. Azért fehér rántás, mert nem várom meg, amíg bebarnul.



Rántás

2. Leveszem a tűzről, majd felöntöm 100%-os paradicsomlével. A megnevezés a címben ezért 'Gyors paradicsomleves', mert nem szórakozom rendes paradicsom passzírozgatásával, egyszerűen veszek 1-2 doboz paradicsomlevet és kész. Ha van otthon nyáron eltett házi, az még jobb.



Paradicsomlé - a Siót szeretem

3. A lábost visszateszem a tűzre.
4. Ha épp van otthon, vágok bele egy kis zellert.



Zeller a paradicsomban

5. Teszek bele sót, fehérborsot és jó pár kanál cukrot. Ha valaki édesebben szereti, később még utáncukrozhatja magának.
6. Az egészet összeforralom.
7. A végén apró levestésztát főzök bele (retro érzelműeknek ajánlom a betűtésztát).



Levestészta

8. Ha a tészta is megfőtt, kész a leves. Lehet tálalni. Állítólag finom.

Gőzölgő paradicsomleves

Sült rizs

Sokat törtem a fejem, de nem igazán sikerült frappáns nevet találni az alábbi kreálmánynak. Hirtelen felindulásból csináltam, ráadásul nem is annak terveztem, ami lett belőle. Az ötletet az adta, hogy volt itthon egy hatalmas adag elkészített borsós-répás rizs (felturbózott rizibizi), és nem akartam, hogy kárba vesszen. Szóval ez az ételmentés és maradékhasznosítás tipikus esete.

1. A rizibizit egy nagyobb tálba öntöm.



Borsós-répás rizs

2. Körbenézek a hűtőben, mivel lehetne kicsit feltuningolni. Van pulykasonka és kolbász, pedig titkon reméltem, hogy szalonna is lesz, de sajnos az előbbi kettővel kell beérnem. Gyakorlatilag bármit lehet bele tenni, felvágottat, főtt tojást, olajbogyót, paprikát, szóval mindenféle maradékot, amit egyforma kis kockákra vágok, mielőtt a rizshez keverem.



Belevalók



Keverék

3. Hozzákeverek 3 nyers tojást.



Tojással

4. Eredetileg úgy terveztem, hogy adok hozzá zsemlemorzsát, gombócokat gyúrok és olajban kisütöm. Szép terv volt, de nem találtam meg a zsemlemorzsás dobozt. Anélkül viszont hiába göngyörgetem, nem állnak össze a gombóckák. Sebaj, teszek bele egy kis tejjel meglocsolt kenyérbelet, és a masszát tepsibe öntöm.



Tepsiben

5. 180 fokos sütőbe teszem és addig sütöm, míg a teteje megpirul. Ennyi.

Sült rizs

Közelről

Most így belegondolva tulajdonképpen ez egy sós rizsfelfújt, hívhatnám akár annak is.

Krumplis pogácsa

Gyerekkorom óta az egyik kedvencem a krumplis pogácsa. Hagyományos értelemben véve ez nem is pogácsa, hanem inkább olajban sült krumplis tészta. De a neve nem is igazán számít. A lényeg, hogy NAGYON finom.
Este már a villamoson ültem, hazafelé tartva, mikor életem párja rám csörgött, hogy nem sütnék -e. Szegény, legalább egy hete várja, mikor lepem meg vele, mert a múltkor megígértem, hogy csinálok. Végül is miért ne. Roppant egyszerű, ugyanaz a tésztája, mint a szilvás gombócnak, vagy krumplis nudlinak. Sokan össze is kötik a kettő, mikor szilvás gombócot csinálnak, a tészta egy részét félre teszik krumplis pogácsának, és akkor van édes meg sós is.

1. A krumplit megpucolom, kockára vágom és felteszem főni annyi sós vízben, hogy ellepje.



Krumpli a lábosban

2. Ha teljesen puhára fő, leveszem a tűzről, de a vizet nem öntöm le róla (na jó, ha soknak tűnik, akkor egy kicsit öntök le belőle).
3. Nem várom meg, amíg kihűl, hanem még forrón krumplinyomóval alaposan összenyomkodom.



Krumplinyomó

4. Hozzáadok 2-3 tojást és annyi lisztet, hogy jól gyúrható, lágy tésztát kapjak. Ha kell, még meg is sózom.



Adagolom a lisztet

5. Mikor kezd összeállni a tészta, gyúródeszkára borítom, és addig gyúrom (miközben adagolom hozzá a lisztet), míg el nem múlik a ragacsossága.



Még ragad



Már nem ragad

6. Ha már nem ragad a tészta, lisztezett sodrófával kinyújtom. Fél centinél ne nagyon legyen vastagabb.



Kinyújtott tészta

7. Lisztezett pogácsaszaggatóval (na tessék, mégiscsak igazi pogácsa!) kiszaggatom.



Kiszaggatott pogácsa



Kiszaggatott pogácsa

8. A pogácsákat forró olajba dobálom, 2-3 percig sütöm az egyik oldalát, megfordítom, pár percig sütöm a másik oldalát és már ki is szedem.



Sül az egyik oldal



Fordítás után

9. Papírtörlőn kicsit lecsöpögtetem, és kéééész!

Krumplis pogácsa