Annyit áradoztam már a polikarbonát bonbonformákról (például
itt,és élőszóban is az ismerősöknek), hogy ideje a gyakorlatban is bemutatnom, miért is jobb, mint a szilikon. Többféle van itthon, de legjobban ezt a kis csigásat (vagy kagylós?) szeretem.
 |
| Polikarbonát bonbonforma |
 |
| Polikarbonát forma alulról |
A képeken is látszik, hogy a forma nincs elmosva, nem makulátlan tiszta. És ez így van jól. Használat után, ha jól temperáltam a bonbon könnyedén kipottyan belőle, nem marad nyoma. Ami kis csoki rajta marad, azt lekapargatom, illetve pár percre bekapcsolom a sütőt, beteszem, majd papírtörlővel eltörölgetem. Ennek két oka van. Egyrészt mosogatás közben megsérülhet a felület, másrészt ez is olyan, mint egy jó wok, vagy vas serpenyő: minél régebb óta használjuk, annál jobb vele dolgozni az idő közben rárakódott olaj miatt (esetünkben a csokiból kiolvadt, rátapadt és el nem távolított kakaóvaj miatt).
Arra gondoltam, a bonbon tetejét kicsit megdíszítem ételfestékkel. Ezzel karácsonykor jól megjártam, szép pirosra festettem a bonbonok tetejét, csak -mivel megkóstolni nem szoktam- nem tudtam, hogy az ételfesték sós volt. Senki nem mert szólni, míg végül anyukám bátortalanul megkérdezte, hogy véletlenül nem cseréltem -e össze a cukrot a sóval. Egyébként nem is értem, miért sós egy ételfesték.
Ennyi bevezető után lássuk, hogy készül az oolong teás bonbon. Az oolong teáról
itt olvasható egy jó kis cikk, ha valakit bővebben érdekel. A többit ld. lent.
- Azzal kezdem, hogy egy adag csokit beteszek a melegítő gépbe, hogy amíg előkészülgetek, addig hadd olvadjon. A melegítő gépről és használatáról a Mártott bonbonok bejegyzésben írok bővebben. Legtöbb embernek nincs otthon ilyen gépe, sebaj, a csoki kitűnően melegíthető vízgőz fölött, sőt mikróban is, csak egy kicsit macerásabb. A mikrós melegítésről itt írok. Ezt a verziót viszont csak az 5. pont után kell elkezdeni.
- Egy kis tálba kakaóvajat vágok és mécses felett vagy mikróban óvatosan megolvasztom. Nekem most kakaóvaj tömböt sikerült szereznem, de az Ázsia boltban láttam apró kakaóvaj tablettákat, azt nem kell reszelgetni (mert egyébként nem olyan könnyű ám vágni, sokkal keményebb, mint a rendes vaj). Ha nincs otthon kakaóvaj, el tudom képzelni a festést fehér csokival is, csak az nem lesz olyan folyékony, hogy ennyire vékonyan lehessen kenni.
 |
| Így néz ki a kakaóvaj |
 |
| Kakaóvaj darabok |
 |
| Olvadt kakaóvaj |
- Az olvadt kakaóvajba néhány csepp ételfestéket keverek. A porfestéket jobban szeretem (nincs oka, hogy miért), de az ominózus karácsonyi melléfogás por festékkel történt, ezért most gondoltam kipróbálom a folyékonyat.
 |
| Ételfesték |
 |
| Sárga kakaóvaj |
- Egy ecset segítségével néhány ételfestékes-kakaóvajas vonalat húzok a forma aljára. Nem akarom, hogy a bonbon egész teteje sárga legyen, csak néhány csíkban, mintha melírozva lenne.
 |
| Festegetés |
- A formát beteszem kicsit a hűtőbe száradni.
- Közben temperálom a csokit (illetve ha nem a gépet használom, akkor előtte a mikróban felolvasztom). A temperálásról már nagyon sokszor írtam, többek közt a Gyömbéres bonbon bejegyzésben. Azért egy képet beteszek arról, ahogy az olvadt csokit öntöm, mert olyan szép.
 |
| Olvadt csoki |
- Temperálás után a csokit visszakotrom az edénybe és melegen tartom.
- Kiveszem a formát a hűtőből, és megtöltöm csokival.
 |
| Így kerül a csoki a formába |
- Ideális esetben a csoki teljesen kitölti a mélyedéseket, de sajnos ebbe a melegítő edénybe csak ennyi fér, úgyhogy spaklival kicsit elegyengetem, hogy mindenhova jusson belőle.
 |
| Csokival töltve |
- A formát néhányszor erőteljesen a gránitlaphoz ütögetem, hogy a levegőbuborékok feljöjjenek a felszínre.
 |
| "Kik laklak a szódás üvegben? A Buborék" (boooooooocs!) |
- Ezután 45 fokban felemelem a formát, a felesleges csokit kicsorgatom és egy spaklival le is húzom. Érdemes a forma oldalát egy kés nyelével vagy fakanállal megütögetni, hogy még több csoki kifolyjon és a hüvely vékonyabb legyen.
 |
| Távozik a felesleg |
- A formát két egyforma magasságú pohárra teszem, hogy egy kicsit még hadd csöpörésszen.
 |
| Pohár állványokon |
 |
| Csöpög a csoki |
 |
| Ilyen lesz a mintázata |
- Néhány perc után a felesleget spaklival lehúzom és a formát hűtőbe teszem. A 8-12. pont egyébként kb. 1 perc alatt meg kell, hogy legyen, különben a csoki túlságosan megszilárdul, és vastag lesz a hüvely fala. Mint most nálam, mert a fotózgatással törődtem, ahelyett, hogy a kezem járt volna.
- Amíg a csoki szilárdul, elkészítem a tölteléket. Ehhez először felteszek egy kis habtejszínt (legalább 30%-os) melegedni.
- Ha felforrt, beleteszek két filter oolong teát és 10 percig áztatom. Ez egyébként általánosságban elmondható, hogy a töltelék ízesítése a tejszín ízesítésével történik.
 |
| Oolong tea |
 |
| Áznak a filterek |
- Közben melegítek egy kis tejcsokit. A teás bonbontöltelékhez általában fehér csokit szoktak használni, mert az amúgy sem erőteljes ízű tea jobban érvényesül, de nekem most nincs itthon fehér csokim, úgyhogy a kedves tesztalanyok kénytelen lesznek majd beérni ezzel, ami van.
A csokit nem kell teljesen felolvasztani, hiszen ráöntöm a forró tejszínt és attól majd felolvad.
 |
| Félig olvadt csoki |
- A tejszínt tehát a csokira öntöm és simára keverem.
 |
| Forró tejszín a csokin |
 |
| Elkeverve |
- Végezetül hozzáteszek egy kis vajat (ez tehénvaj, nem kakaóvaj!), és ismét simára keverem. Ezzel kész a töltelék.
 |
| Vajjal |
 |
| Töltelék |
- Előveszem a hűtőből a formát, a csoki már megszilárdult. Sajnos a hüvely csúnya vastag lett a tökölődés miatt, viszont a temperálás tökéletesen sikerült. Ezt onnan tudom, hogy az ujjamat beledugom a hüvelybe, és a csoki már válik is el a forma oldalától. Egy ujjal simán kiveszem, ütögetni sem kell. Ez a lényeg! A temperálás hatására a csokoládé kicsit összezsugorodik, és könnyedén kijön a formából.
 |
| Megszilárdult a csokihüvely |
 |
| Ilyen könnyen kijön a formából |
- A tölteléket nejlonzacskóba öntöm és úgy rendezgetem, hogy a matéria az egyik alsó sarkába kerüljön. Lehet nyomózsákot vagy fecskendőt is használni, nekem most ez akadt a kezembe.
 |
| Töltelék a zacskóban |
- A zacskót jó szorosra tekerem és az ominózus sarkánál levágok egy kis darabot.
 |
| Töltelék |
- Megtöltöm a csokihüvelyeket. Vigyázok, hogy ne legyenek csordultig tele, hiszen majd még le is kell zárnom őket.
 |
| Töltés |
 |
| Megtöltve |
- Kicsit beteszem a hűtőbe, hogy szilárduljon a töltelék (minél kevésbé folyós, annál könnyebb a bonbont lezárni). Amíg a töltelék hűl, közben célszerű az edényben levő csokit újra temperálni, főleg, ha kihűlt és megszilárdult.
- 5-10 perc után kiveszem a formát a hűtőből és a tetejére öntöm a folyékony csokoládét.
 |
| Ez lesz a bonbon talpa |
- A csokit egy spatulával elegyengetem, hogy minden mélyedést lefedjen.
 |
| Talpalás |
- Végül a felesleget egy spaklival lehúzom.
 |
| Felesleg eltávolítása |
 |
| Csokihüvelyek lezárva |
- Megint beteszem a formát a hűtőbe
- Ha a csoki teljesen megszilárdult, kiveszem és ha vannak a formán nagyobb csokifoltok (amik nem a bonbonhoz tartoznak), azt lekapargatom.
 |
| Kapargatás |
- Egy elegáns mozdulattal megfordítom a formát és kiöntöm belőle a bonbonokat. Most tényleg jó lett a temperálás, mert az összes kipottyant. Ha ez nem történik meg, akkor a formát hozzá lehet ütögetni a gránitlaphoz (akár egész erősen is), hogy kijöjjön belőle minden.
 |
| Potyognak a bonbonok |
- Kész. Na ezért kerül olyan sokba a kézműves bonbon, mert egyrészt a minőségi alapanyagot meg kell fizetni, másrészt rohadt sok meló van vele.
 |
| Oolong teás bonbonok |
 |
| Bonbon |
